Levendulás mézes(köszi)pusz(edl)i

a lilamézes: levendulacukros mézespuszedli levendulacukros tojáshabmázban

Nem is tudom, hogyan kellene hozzákezdeni... Szóképek: elmaradások(k), köszisüti, stb. kavarognak az állandósult aggodalomfelhők mellett... Közben tudom, valahol agytörzsben ott duruzsol, hogy ennél nagyobb bajunk sose legyen, mindenesetre: egy keddi délelőttön eddigi életem leghúzósabb kezdetű telefonja befutott, az oviból: "Anyuka, ne ijedjen meg" - fal megfog "Igen?!" - "A kislány rosszul lett, már jobban van, de jönnek érte a mentővel, be tud jönni?". Be tudtam. Még képszakadás sem volt, autóval Szeged-Deszk úgy, hogy szívem a gázpedálon, agyam a kormányon, és a fék a hátsó ülésen pislogó Picúr volt. És noha tudom, hogy ez a "dolguk", és egyéb közhelyek, de mind a mentős, mint a kórházi csapat maximális volt. Emberség, családcentrikusság (mert persze napközben boldogítottuk az osztályt hárman lányok, két visítozva kacarászó kislányommal), rugalmasság és gyorsaság. Full respect, nem tudok jobbat mondani...

szaggatnak, ezerrel...

Mi sem volt számomra egyértelműbb, hogy hálám jeléül vigyek valami finomságot... Igen ám, de nappal kórház, éjszakai műszakra váltott Apánk minket, én haza a Picúrral, éjjel esélytelen volt "összedobni" bármit is. Viszont hála annak, hogy komoly baj nem volt, 2 éjszaka után hazapateroltak minket, és kontrollra szabadlábon védekezve járkálunk vissza. Így tegnap este nagy mézeskalács-sütésbe fogtunk a lányokkal, 1 kiló lisztből (:D), ééééés: a nagylány szaggatta és tette tepsibe az összes (!) formasütit. Én csak a formanélküli, egy tepsinyi puszedlit szaggattam, többre nem is értem rá, mert folyamatosan kenni és forgatni kellett azokat a finomságokat, amiket a nagylány gyártott :').

festőművészek :')

Utána ő még díszített is párat, és ma sugárzó arccal adta át a doktornéninek... :) Nagyon, de nagyon köszönjük....

Hozzávalók (fél kg liszthez):

- 25 dkg (nem! akác)méz

- 5 dkg levendulás cukor

- 5 dkg porcukor

- csipet só

- 10 dkg margarin

- 2 tojássárgája (fehérje kell majd a habhoz)

- 1 egész tojás

- 1,5 tk szódabikarbóna

- 50 dkg liszt

- 1 kk őrölt szegfűbors

- 1 kk őrölt fahéj

- 1 citrom reszelt héja

- őrölt ánizs, szerecsendió ízlés szerint (nekem itt most kimaradt)

- kenéshez egy egész tojás kikeverve

- habhoz: 2 tojásfehérjéhez 10 dkg (levendulás) porcukor

Elkészítés:

1.  a mézet és az összedarabolt margarint felolvasztjuk - én erre a mikrót használom, 2 perc, lehet gőz fölött is, csak ne karamellizálódjon a méz.

2. a tojássárgákat és az egész tojást a langyos masszához keverjük, a fehérjéket félretesszük. A fűszerekkel, és a cukrokkal simára keverjük.

3. a lisztet és a szódabikarbónát a masszához keverjük-gyúrjuk, majd hűvös helyen pihentetjük legalább egy órát. Ha csak másnap sütjük meg, az sem baj, csak akkor gyúrkászni kell, hogy ne darabosan törjön, hanem nyúljon.

4. levendulás tojásfehérjehab: a kimaradt két fehérjét 10 dkg levendulás cukorral gőzfölött verjük kemény habbá. Valahol azt olvastam, hogy a puszedliket "ebben forgassuk meg" - én ecsettel tudtam csak rákenni úgy, hogy vékony is legyen, és mindenhova jusson is.

5. ha már kezelhető a tészta, a sütőt 180 fokra melegítjük elő. Ha felismerhető formákat szeretnénk sütni, 5-8 mm-re nyújtsuk ki a tésztát, szaggassunk formákat, és tegyük úgy a tepsibe/sütőlapra, hogy legyen  elég hely a növekedésre.  Ha puszedlit szeretnénk sütni, lehet 1 cm vastag is, ekkor 12 perc kell a süléshez. A lényeg, hogy egy tepsiben azonos vastagságú formák legyenek :).

 

6. Tojással kenjük meg a sütik tetejét, és a forró sütőben 8-10 perc alatt süssük meg. Még forrón kenjük be tojásfehérjehabbal a sütik tetejét, és hagyjuk egymás mellett megszáradni őket. Másnap dobozolható, dugihely-paramétertől és családi csemegézési szokásoktól függően sokáig eláll a ropogós kérgű, puha belsejű puszedli.

Igény szerint cukormáz-írókával díszíthetőek. A Manók körében ez a művelet a legnépszerűbb, érthető módon :).

dobozolt finomságok - díszített apróságok

Libaságos szülinapi hajrá

Törpe-torta

 

Összességében lecsillapodtam. Végső soron van egy hupikék törpillás torta holnapra, a húsleves össze van készítve, 1 kg száraztésztát legyártottam, a combok és a mellek befűszerezve várják holnapi ropogós sorsukat... A hagymalekvár üvegben, a lilakáposzta lereszelve. Holnapra maradnak a frissek frissensütései, illetve a pogácsa. A libatepertős, el ne felejtsem... Meg egy valamilyen köret, vagy kettő készítése, de hajat sem ártana mosnom, nehogy "zombi" legyen anyuka a szülinapos tortás fotókon, ugye, T? :)))

Pedig, pénteken úrrá lett rajtam a pánik, a Zember bejelentette, hogy hétvégén munka, ami praktikusan azt jelentette, hogy hiába szerveztem vasárnapra a bulit, egy szépreményű, gyereklightos szombati készülődés reményében, helloszia...

Hozzátartozik a történethez, hogy a tortadíszeket első ízben próbáltam meg csokiból készíteni, gyurmázni, T. segített, hatalmas jó leírást adott, nem is mondom el senkinek, hogy lehet egy született Gombóc Artúrnak (=nekem) ennél klasszabb és testhezállóbb gyurmát a kezébe adni :D. De minden újtól nagyon félek, hiába érzem és tudom, hogy az nekem jó lesz, döcögve ugrok neki (ez a képi megfogalmazás nem éppen a legszerencsésebb) - most is ez történt... Nagyobbik Manó persze nem aludt ebéd után, így végignézte, ahogy anyukája a fehércsokis masszából kipréseli a vajat, és csupa trancsír minden, de amikor este végre elájultak, rákerült a műmarcipánborítás az epres-puncsos-tejszínes tortára, nekiugrottam új gyurmámnak, mint bolond tehén a fiának. Amint a szivárvány színei megvoltak, valahogy nem érdekelt, mennyi az idő, mikor leszek kész, és amikor a hót nyomi kis figurák felkerültek a Picúr tortájára, akkora energia szabadult fel, hogy összepakoltam minden fent leírt dolgot, és közben egyfeszt írni is akartam. 

Hagymalekvár... lilamánia 1.0...

Most itt ülök, minden kész, a konyha jégverem a hagymalekvár-illat kiszellőztetése miatt, rágcsálom a lilakáposzta torzsáját, mert persze éhes vagyok, de most szussz van... Holnapra kell is :D

(Sült)tökölődés

Évek (!) óta küzdök azért, hogy finnyogiék bevegyék a sült tököt. Vagy a sütőtököt... bármiben, akármiben, akárhogyan... De nem megy. Pedig én nagyon, de nagyon szeretem, gyerekkoromban a tél favoritja volt a búzacsíramálé mellett. Szülők hétvégi piaci beszerzőkörútjának áhított gyümölcse... Mindig készen vettük, és harcok folytak az égett sarkokért... Hmmm... Nos, itthon nem kell K1-re vetemednem, hogy megkaparintsam a legsültebb falatokat, pedig magam sütöm, sőt, 2 évig saját termésből követtem el... 

Kétségtelenül ronda tökfejek

Idén beújítottam, más fajta tököt vettem - merthogy halloween-ra a hosszúkás (orange) nem jó. Nos, a góliát sem a legszuperebb, viszont cserébe nem ízletes, 15 nm-en 3 darab szörnyszülött termett úgy, hogy bozótvágóval kotortam ki az indák közül, melyek nem mellékesen átmásztak a szomszédhoz... Szóval: gáz... Jövőre, ha az új életem mellé visszatársul a régi, meglátjuk, mi terem a kertben, reményeim szerint nem csak bukfencet fogok vetni bele. Sütőtök kell, mert...

...SIKERÜLT beletennem kajába úgy, hogy NEM BUKTAM LE, bibíhaha!!! Sőőőt, eladtam répatortának, és kikérték finnyogiék maguknak, hogy ez nem sülttöktorta, hiszen az hülyeség, ez finom, azt meg utálják...

Sülttök-pite dióval

Hozzávalók:

- 45 dkg sülttök kikapart, magtalan belseje

- 45 dkg liszt

- 20 dkg cukor (ha a tök nem elég édes, lehet 30 dkg is)

- 1 sütőpor

- 1 tk szódabikarbóna

- 1 tk őrölt fahéj

- 1 tk só

- 1 dl olaj

- tetejére opcionálisan dióbél, mazsola, stb. tehető

Elkészítés:

1. a sütőtököt (1 átlagos hosszúkás darabból a 45 dkg 2x lazán kijön) daraboljuk fel 12 darabba. Ha szeretjük a pirított tökmagot, nem kell kimagozni, majd megesszük sütve a magokat. Ehhez 180 fokos sütőben 30-40 percig szoktam sütni a szeleteket. Tapasztalat, hogy a kápiához hasonlóan minél pörkösebb, annál édesebb a végeredmény.

2. a kihűlt szeletekből 45 dkg-nyit kikanalazunk, a cukorral, sóval, fahéjjal összekeverjük. Külön pépesítést nem igényel, szét fog mállni a cukortól. 

3. a sütőt 150 fokra elkezdjük előmelegíteni. Közben a lisztet a szódabikarbónával, sütőporral összekeverjük, a sülttököt az olajjal lazítjuk, és összeöntjük a liszttel.

4. 20x30-as tapadásmentesített tepsibe, vagy jénai tálba öntjük, dióval, mazsolával megszórjuk a tetejét és enyhén belenyomkodjuk, majd a 150 fokos sütőben 40 pecig sütjük ajtónyitogatás  nélkül.

5. langyosan szelhető. Extra bónuszként sárgabarack lekvárba mártogathatjuk.

Vittünk a bölcsibe is. Merthogy a Picúrt lassan-lassan beszoktatom. Szegénykém ott nem evett belőle. De ez egy másik történet lenne...

Káposztás (c)vekker

Mondhatnám, hogy mindenki szereti valahogyan, de ez nem így van - a káposztás tészta (is) nagy vízválasztó az ízlések és pofonok világában. Korábban, nagy káposztaszerelmetesként azt hittem, annyi lehet a különbség, hogy porcukorral vagy őrölt borssal eszi meg az ember fia-lánya...

Hozzávalók (2 személyre):

- 2 tojásból gyúrt tészta

- fél fej káposzta

- 2 ek olaj

- 4 ek cukor

- 1-2 ek só

- szóráshoz (levendulás) porcukor

és/vagy

- őrölt bors

Elkészítés:

1. a káposztát gyaluljuk le. Gyalu hiányában késsel daraboljuk fel úgy, hogy a torzsát a negyedrészre vágott káposztából nyessük ki, majd vékonyan szeljük fel a káposztát. Ehhez sniccerszerűen bitang éles késre lesz szükségünk, ha nem akarunk sokszor csúnyákat mondani. Cserébe, ha lecsúszik a kés a káposztáról, lesz mivel elvágni az ujjunkat. Nem is értem, miért nem kunyeráltam még el Anyum gyaluját...

Sózzuk be a káposztát, és jól nyomkodjuk meg. Hagyjuk fél óráig az ozmózist dolgozni, majd jó alaposan csavarjuk ki a sós léből a káposztát, a levet meg öntsük ki.

2. egy magas falú serpenyőben karamellizáljuk az olajon a cukrot, majd tegyük bele a kicsavart káposztát. Serceg, és szemmel láthatóan lesznek karamellmaszlagok és káposztacsíkok - ne adjuk fel, kevergessük kitartóan, ugyanis a káposzta még fog vizet kiengedni magából, és a sós vízben feloldódik a karamell annyira, hogy az jó legyen nekünk.

3. közben kifőzzük a tésztát, és lecsepegtetjük.

4. a káposzta akkor jó, ha fakanállal vagy villával szétkenhető erősebb ráhatásnál. Frissen őrölt borsot szórunk rá, és összekeverjük a tésztával.

Azonnal tálaljuk, ízlés szerint további borssal erősíthető, vagy porcukorral szórva lágyítható. Lepirítva újramelegítve sem rossz...

Diós-padlizsános tagliatelle

fészek

Na jó, ez arcolás, mert ez sima széles metélt. Még akkor is, ha fészektészta alakban szárítottam ki. Ez volt az utolsó eset, inkább vigyázok, hogy ne törjön össze a hosszú szárú szárított széles metélt, mint azon görcsöljek, hogyan szellőztettessem a dobozt, hogy tutin, mindenhol kiszáradjon a tészta, és ne penészedjen össze a dobozban...

grillázslap a diómaradékból

A szószról meg csak annyit, hogy ritkán lövök ennyire a család ízlése mellé: nagyon masszív lett (volt épp 20 fok odakint, bikiniben festettem ebéd után a kerítést OKTÓBERBEN!), és a pirított dióhoz a Manók még kicsik. Persze, felparadicsomozva a maradék a padlizsános-lasagne-hoz eltűnt egy pillanat alatt, még jó, hogy a diószórás választhatósága miatt nem tettem a szószba. Nem baj, lett belőle grillázslap :).

A szószrecept a lasagne-nál le van írva, nem követek most el copy-paste játékot. A paradicsomot le kell róla képzelni. Amúgy azzal tényleg könnyebben fogyasztható/emészhető...

Téliesen masszív alap

Országjáró gránátos

Van a krumplistészta. Olyan, mint a paprikás krumpli, vagy úgy általában bármilyen családi szájhagyomány útján terjedő receptféle, ami mindenhol más. Egy kicsit. Országrészenként viszont alapvető ételfilozófiai különbözőségek lehetnek. Az egyik ilyen kedvencem a krumplis tészta, ami mára már összeszedtem innen-onnan, és kicsit sem hasonlít a menzai gránátos kockára.

Mert Baranyában tejföllel eszik. Viharsarokban kolbásszal. Jászságban lepirítva (=melegítve, vagy másnap). Én szeretem a tésztaféléket csőben sütni. NO: így készül a Ditke-féle kolbászos-tejfölös, mozzarellával sütőben összesütött gránátos.

Hozzávalók (3-4 személyre):

- 3 tojásból gyúrt nagykocka tészta

- 4 közepes burgonya

- fél szál füstölt kolbász

- 10-15 dkg mozzarella

- 1 nagy pohár tejfől

- só, bors

Elkészítés:

1. a krumplikat héjában megfőzzük, és a kezünk azbesztfokozatától függően gyorsan meghámozzuk őket. Villával összetörjük, esetleg burgonyatörővel, ilyen kis mennyiségnél én szeretem összedzsuvázni a törőt. Sózzuk, borsozzuk, elkeverjük a tejföllel.

2. felkockázzuk, vagy vékony félszeletekre vágjuk a kolbászt. Ha gyerekek nem esznek belőle, csípős variáció ajánlott. Plusz zsiradék nélkül serpenyőben gyorsan lepirítjuk a kolbászt, majd a serpenyő tartalmát cakkonpakk a krumplimasszához keverjük. Többször kóstoljuk, elég sós-e... Közben a sütőt 200 fokra elkezdjük előmelegíteni.

3. kifőzzük a tésztát. Ha frissen gyúrt, akkor amint feljönnek a víz tetejére, kész is. Ha már száraz tésztával dolgoztunk, kell az 5 perc főzés.

4. a főtt, lecsepegtetett tésztát óvatosan, kis adagokban a krumplihoz keverjük. Tűzálló tálba tesszük, tetejére megy a mozzarella, és a sütőben 10-15 perc alatt készre sütjük. Azonnal, vagy később visszamelegítve is elfogyós...

(Ga)libafutam libatepertővel

Azt hiszem, most már fellégezhetek (első körben) a jövő hétvégi, családi szülinapos Márton-napos menüvel kapcsolatban: Lúd Milla menünkénti alkotóelemeire felbontva és zacskózva a fagyasztóban várja jobb sorát.

Mit ne mondjak, nem volt egyszerű: 2 héttel az esemény előtt a tuti beszállító közölte, hogy nincs már liba... Utána a kettes számú megbízható forrás szerint (V bácsi) sincs liba. A hármas számú helyen van liba, de konyhaelőkészítsem magamnak... Utána persze már lett volna liba máshonnan, de a tuti hármast, ahova beígértem magam, már nem mondhattam vissza...

Azt hiszem, a végén már nem is tudom, hányan kerestek nekem embert, aki megkopasztja Lúd Millát...

De végül V bácsi talált nekem bérgyilkost, így a szomorú kék libaszemekkel csak egy pillanatig szemeztem, a piszkos munkát elegánsan áthárítottam. Berezeltem, ez a szomorú valóság. Hiába, én sem vagyok már a régi :S. Viszont a darabolás része megmaradt szerencsére, így a régi biológus-tanonc érdeklődésével már konyhai alapanyagként, és nem libusként boncolgattam és áztattam ki a jövő hétvége 2. számú főszereplőjét. 

Így a tervezett menüt is meg merem osztani, persze addig még sok minden történhet, de ha ide bepötyögöm, már nem sumákolhatom el :))).

- Rozmaringos libaleves, házi cérnametélttel

(mármint, úgy házi, hogy én fogok vele szuttyogni - persze, a lúdgége, vagyis csigatészta stílusosabb lenne, de tizenemberre ezt most nem vállalom be egymagam, és jó kifogás ugyan, de csigatészta-pödörgetőm sincsen :))

- Lilalibacomb - sült libacombik hagymalekvárral és lilakáposztás cvekedlivel

- Fokhagymás libamell tejfölös-savanyúkáposztás tepsis burgonyával

- Állati pogácsa - libatepertővel, vele sült zsírjával

- Plusz torta. Amit még nem tudok, milyen lesz, még magammal sem jutottam közös nevezőre a témában... Bevonatos és figurás is legyen, ne full csoki, de ne is full (mű)marcipán, ugyanakkor a töltet is tetsszen a Manónak... Lúdláb? Feketeerdő? Klasszikus-kislányos rózsaszín epres-tejszínes? Majd kialakul addigra... :)

Fokhagymával frissen sülve, friss snidlinggel és póréval

MOST mindenesetre kisütöttem a libatepertőt, azt nem volt lelkem lefagyasztani. Addigra tuti elfogy, de majd boltit teszek a pogiba :P


Hozzávalók:

- 1 liba bőrös hája vagy 1 kg bőrös háj a boltból
- só
- 2 gerezd fokhagyma

Elkészítés:

1. a libabőrt megtisztítjuk, megmossuk, felkockázzuk. Kevés vizet öntünk egy tapadásmentes, magas falú edénybe, vagy jénai tálba (ez az utolsó mohikánom), hozzátesszük a libahájat.

2. takaréklángon, néha kevergetve fél óráig sütjük. Ekkor sózzuk, leszedjük a zsír nagy részét, és beledobjuk a feldarabolt fokhagymákat.

3. gyakran kevergetjük innentől, még kb. fél óráig. Ekkor a zsírt hűlni hagyjuk, a tepertőt pedig szűrőlapáttal tálra szedjük. Elrettentően kevés lesz, de legalább nem zacskós :)).