Vagyunk mi ketten a sörrel. Ő van, én meg nem szeretem. Mármint az általában sörnek nevezett italt. De sokmindennel vagyok így: az 'általában' dolgokat nem szeretem.
Aztán van a búzasör. Citrommal, frissen csapolva - egy Észak-Balaton parti tikkasztó bicótúra után meggyőzött egy korsónyi, hogy a szomjúság oltására mégiscsak jó a sör.
Mindezek után kitalálták okosok, hogy más is van így ezzel, mint én, és ez piaci rés lehet talán - ízesített söröket nyomtak ki a a piacra. A grapefruit és jómagam barátok vagyunk, így a grapefruitos sört nekem találták ki - egy árnyékban 40 fokos nyári kertimunka után nem kellett tukmálni a 2%-os gyümölcsös söcit. (azért megjegyzem, hogy az almás-citromos-narancsos szirupos cuccok nem az én világom).
És most jön a java. Jóbarátom, Cs., többször próbált Guinness-re rábeszélni boldog egyemista időszakunkban, mert higgyem el, ez nem az a sör, amit nem szeretek, ismer engem annyira. Jól kitoltam vele, meg sem kóstoltam, nehogy már anyúl vigye a vadászpuskát. Most látom, mekkora kergemarha voltam, hogy én, aki a kávét olyan erősen szereti, hogy a járólapra löttyintve kimarja annak színét is, nem kóstoltam meg a fekete sört.
Újabb kitérő, hogy a meglehetősen kiterjedt gasztro- és piablogok világában hús-vér ismerőseim is vannak, és így sikerült hozzájutni a Csobánkai Kézműves Serfőzde Fekete Bárány névre keresztelt finomságához.
 |
| a fenekére kellett nézni |
A kitérők non-plus-ultrája, hogy Dorci rózsaevő báránya miatt a sör kézhezvételét követő fél évig azt sem tudtam, fiú vagyok, vagy lány, így Lila Kutyának tett ígéretem, miszerint megszakértem a blogon a Fekete Bárányt, a feledés homályába merült.
Nem úgy a sör, aki az ő milliós lélekszámú élőkultúrájával várt a hűtőben, jobb sorára. Miután Dorci körül a hullámok laposodni látszódtak, erőre kaptam, és gasztroblogokat nézegettem. Így bukkantam a Guinness nélküli Guinness tortára, ami azért fogott meg, mert sötét. Ez így primitívnek hangzik, de ami ennyire fekete, abban atom sok a holland kakaópor, és nincs az a sör, ami elronthatja.
Így kipróbáltam, bár a magyarítás miatt nem Philaderphiát, de nem is mascarponét tettem bele, hanem natúr camping sajtot. Nekem bejött, másnak annyira nem, de ez annyira nem zavart, hogy bátorkodtam még fagyit is varázsolni a camping-ező fekete sörből.
Ami viszont a Fekete Bárányt illeti: (nem tudom, hogyan kell sörről írni, én csak a borokat tanultam meg lepontozni) kellemesen karamelles, kesernye utóízben sem (!) lelhető fel. Ez nekem extra bónusz. A színe valóban fekete: úgy hat vizuálisan, mint egy jó erős feketekávé. Nem habzik, könnyű kitölteni futtatás nélkül. Nevezhetném bársonyosnak is, a habja mindenképpen krémes, pörköltes utóízzel, ami a megpörkölt malátának köszönhető.
A Fekete Bárányos élményeimen felbuzdulva bepróbáltam a Soproni Démont is, ami hasonló, de a Bárány még nála is lágyabb, noha 5,8%-os alkoholtartalma miatt semmiképpen nem sorolnám a laza sörök közé.
És most jöjjön a torta, egy lelkes amatőr konyhájában átfazonírozva, kézműves sörből, natúr sajttal:
Hozzávalók:
- 2,5 dl Fekete Bárány
- 25 dkg vaj (nem, nem margarin...)
- 7 dkg holland kakaó
- kis pohár 20%-os tejföl
- 2 tojás
- 10 dkg házi vanilliás cukor
- 30 dkg cukor
- 2,5 tk szódabikarbóna
- 30 dkg liszt
Krém:
- 3 db tömlős natúr camping sajt (30 dkg)
- 2 dl tejszín (csúnya lusta voltam, és hullalát használtam)
Elkészítés:
1. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Mire bedurran, össze is áll a tészta.
2. a lisztet a szódabikarbónával és a kakaóval elkeverjük.
3. a sör felét a cukrokkal és a vajjal összeforraljuk, majd a tűzről levéve felöntjük a maradék sörrel. Ez hűt rajta annyit, hogy az előzőleg kikevert tojásokat is hozzáönthetjük.
4. a masszához keverjük a tejfölt, majd a lisztes keveréket is.
 |
| Apukám 55. szülinapjára készült |
5. papírral kibélelt, vagy kivajazott-lisztezett kapcsos tortaformába simítjuk a masszát, és egy óra alatt kisütjük a tömör gyönyört.
6. amint kihűlt, elkészítjük a krémet. Ha nem hullalázunk, kell egy habfixáló és 8-10 ek. vanilliás cukor is. Egyébként: kikerjük a sajtot, és a tejszínt félkeményre verjük. Azért nem szabad kész habbá verni a hullalát, mert utána bármit is öntünk bele, ami folyékony önmagában, túró-fizimiskájú csúzlitöltelék-keménységű bláááá lesz belőle. Ha még folyik a hullala, mehet bele a sajt, mire homogén lesz, pont borítható állagú, hidegre keményedő krémet kapunk.
7. a tésztára simítjuk a krémet, és hűtőben fixáljuk, legalább egy órán át.
 |
| fekete-fehér falatka |
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése