Köszisüti 2. - fügelekvár debütál

fügelék

Nagyobbik Gasztromanó karácsonyi sütis receptkönyvében (merthogy van neki olyanja :)) bukkantam rá arra a kivitelezhetőnek tűnő ötletre, hogy töltött keksz. Ott narancsos csokis kekszet készítettek, én meg fügelekvárosat. Egyrészt, mert kéznél volt, másrészt, mert házi. Mármint, a lekvár is, meg a füge is.

A házi azért kellett, mert pénteken megyünk kontrollra, és ilyenkor szeretek vinni valami sajátot (is). Gasztronómiai hálám üldözi az Angyalainkat :).

Hozzávalók:

- 200 g vaj
- 300 g liszt
- 2 tk sütőpor
- 125 g porcukor
- 1 tojás sárgája
- 1 egész tojás

- 30 g holland kakaópor
- 30 g cukrozott kakaópor (pl. nesquick)
tölteléknek: fügelekvár (de bármilyen nem folyós lekvár, vagy marcipánmassza is megfelel e célra)

Elkészítés:

1. A lisztet, kakaóporokat és a sütőport egy magas tálban összekeverjük.

2. A fagyos vajat késsel nagyobb darabokra vágjuk, és elmorzsoljuk a liszttel.

3. Hozzáütjük az egész tojást és a sárgáját, hozzámérjük a porcukrot, és jól összedolgozzuk. Kissé ragadós tésztát kapunk, de a magas vajtartalom miatt könnyű lesz vele dolgozni. Ha mégsem, fél órára, befóliázva tegyük hűtőbe.

4. Lisztezett felületen, lisztezett sodrófával 3 mm vastagra nyújtjuk a tésztát. Előveszünk egy minimum 5 cm széles kiszúrót (kisebb tésztába nem igazán lehet tölteni). Ebből a mennyiségből egy tepsinyi töltött, és egy tepsinyi sima kekszet készítettem. A forma méretétől függetlenül elmondható tehát, egy tepsinyi kekszet sütőlapra sorakoztathatunk. Sok helyet nem kell kihagyni, arra kell vigyázni, hogy legyen a tepsiben elég hely a kezünknek.

5. Kiszúrunk ugyanennyi kekszet és a nyújtódeszkán hagyjuk, a sütőt 200 fokra előmelegítjük.

6. Két kiskanál segítségével a kekszek közepére tesszük a lekvárt, és minden lekváros kekszre ráteszünk óvatosan egy sima kekszet a nyújtódeszkáról; a széleket óvatosan lenyomkodjuk.

7. Előmelegített sütőben 8 percig sütjük. Sütés után tálcára szedjük őket, és még forrón porcukorral megszitáljuk.

8. A maradék tészta sima keksznek is tökéletes, de ugyanígy tölthető is.

Gesztenyés (=nembaj)pulykamell őzgerincben sütve

 

 A gesztenye és a pulyka jó barátok. Karácsonykor :). Évről-évre eljátszottam a bármivel töltött bármilyen hús játékot a "felszúrós" módszerrel. Utána megpróbáltam beleszuszakolni minél több töltést a karajba, pulykamellbe, miegymásba. Aztán "sokat akar a szarka"-Ditke varrással és kismillió hústűvel igyekezett a töltést benntartani. Ami mégiscsak kijött sülés közben, mert a hús, szerencsétlenje, összefele megy sülés közben. A töltés meg kifolyik, megsül, összekeni a husit...

Most karácsony előtt tesztsütöttem ezt a variációt. Szeretem. Nyugis, finom, és jól néz ki. A trükk az őzgerincforma, no, meg a szeletelt bacon, ami vizuális mankó egyrészről, és nem engedi kiszáradni a töltésre alkalmas (kevéssé zsíros) húsokat. Szilveszterre is megcsináltam, büszkén tálalnám vendégeinknek, ezzel a felvezetéssel: "Gesztenyével töltött..." - mire Maci: "Nem baj...". Mintha mentegetőzésre reagálna :)) Valóban nem túl paleo kaja, de nem baj. Ez lesz a fantázianév is: nembajpulyka :).

Hozzávalók (6 személyre):

- 60 dkg pulykamellfilé

- 25 dkg szeletelt bacon

- 1,5 dl tej

- 3 gerezd fokhagyma

- 20 dkg gesztenyemassza

- 1 tojás

- 3 szelet, szikkasztott rozsos kenyér

- kevés tej az áztatáshoz

- 15 dkg trappista sajt felszelve

- só, bors

Elkészítés:

1. a húst felszeljük, kiklopfoljuk. A fokhagymákat megpucoljuk, klopfolóval szétzúzzuk, a 1,5 dl tejbe tesszük. A hússzeleteket egy mély tálba tesszük úgy, hogy minden két szelet közé öntsünk a fokhagymás tejből. Hűtőben 1-2 órát állni hagyjuk.

2. a szikkadt rozskenyérszeleteket egy tálba tesszük, amiben éppen elférnek. Annyi tejet öntünk rá, hogy a kenyér mindenhol tejes legyen, de ne álljon benne. 15-20 percig hagyjuk állni.

3. elkészítjük a tölteléket: a gesztenyemasszát a tojással, mokkáskanálnyi sóval és ízlás szerinti őrölt borssal áttörjük. A kenyeret a tejtől kinyomkodjuk, szétszedjük, a botmixer poharába tesszük, és a gesztenyével együtt pépesítjük.

4. a sütőt 180 fokra előmelegítjük. Közben egy őzgerincformát (nekem szilikonformám van, tökéletesen megfelel) kibéleljük a baconszeletekkel úgy, hogy a forma minden oldalán hagyjuk a szeleteket 10 cm-re túllógni - ezekkel a túllógó részekkel "takarjuk" majd be a húst.

5. a tejtől lecsöpögtetjük a hússzeleteket, sózzuk, borsozzuk. A bacon-nel bélelt formába tesszük a hússzeleteket ügyelve arra, hogy mindenhol fedjen, sehol ne legyen túl vastag, és a bacon-höz hasonlóan mindenhol túllógjon. Elrendezzük a sajtszeleteket is a forma alján.

6. a gesztenyés masszát belesimítjuk a húsos formába. Ráhajtjuk először a húsokat, majd a bacon-t.

7. a sütőben 1 órán át sütjük. Sok leve lesz, ezt az egy óra elteltével leöntjük, és visszatesszük a sütőbe további fél órára.

8. a formát kivesszük a sütőből, egy nagy tálat (amin tálalni fogjuk) ráteszünk, és gyors mozdulattal ráborítjuk. Ha a bacon nem sült meg esetleg szép pirosasra, 200 fokos sütőbe további 5-10 perce még visszatehetjük, szétesni nem fog.

9. ha kihűlt, teljesen hibátlanul szelhető. Hidegtálakhoz aszpikolva vagy anélkül, Pannonhalmi Pinot Noir-val kellemes óévbúcsúztató volt.

Kisherceg szelet - Fillet a'la Petit Prince

Persze, sima rántott szelet :) - a rózsalekvár és a kecskesajt teszi mássá, plusz a mandulabunda.
Just a simple mandel-coated  fried chicken  :) - the differences are the jam of rose petals and the cheese of goat.

A Petit Prince lekvár volt az első rózsalekvárom, még mindig nem írtam össze, pontosan miből is főztem, de a lényeg, hogy nem volt benne alma, ami lágyítsa, volt viszont benne vodka, worcester szósz, méz, és a végeredmény egy kesernyésen édes, indiai beütésű lekvár lett.
The jam of Petit Prince was my very first jam of rose petals. Till now I have not listed, what was the exact recipe. The main point is that I did not put apple into jam of Petit Prince to soft it - but I used vodka, worcester souce and lot of honey. The result is a bittersweet jam with some spirit of indian flavouring.

Ehhez az ízvilághoz kiválóan passzol a kecske (vagy juh-) sajt fanyarsága, amit kompenzál a mandula teltsége.
The tartness of the cheese of goat (or sheep) fits to this flavouring, which is offset by the fullness of mandel.

Hozzávalók (2 adaghoz):

- 2 nagy szelet csirkemellfilé
- 4 evőkanál rózsalekvár
- 2 nagy szelet kecskesajt
- liszt, tojás és szeletelt mandula a bundázáshoz
- olaj a sütéshez
- só, bors

For 2 servings:

- 2 fillet of chickenbreast
- 4 tablespoons jam of rose petals
- 2 big slices of cheese (of goat)
- flour, eggs and sliced mandel for coating
- oil for frying
- salt, pepper

Elkészítés - Process:

1. A húsokat kiklopfoljuk, enyhén sózzuk, borsozzuk.
1. Tenderize the fillets, salt and pepper them.

2. A szeleteket vastagon megkenjük a lekvárral, és a szelet felére tesszük a sajtot, a szélektől fél centit elhagyva.
2. Spread the fillets with thick layer of jam, and cover the half of fillet with cheese - leaving some space at the borders.

3. Hajsuk félbe a szeleteket, és bundázzuk: forgassuk lisztbe, majd felvert tojásba, végül a szeletelt mandulába.
3. Double up the fillets, and cover them with flour, then whipped eggs, and finally sliced mandel.

4. Lassú tűzön, bő, forró olajban süssük meg a töltött csirkemelleket.
4. Put the filled fillets in to plenty of hot oil, and fry them in moderate oven.

Mogyorókrémes nyitány

Elindult az új év. Őszintén szólva, a tavalyi események tükrében, elegem volt az előzőből. Nagyon jól sikerült a búcsúztatás is, valódi barátokkal, otthonosan, sok borral sikerült 2012. hátulról jól megküldeni.

Újévi fogadalom az volt.... Mégpedig az, hogy végre (34 életévvel a hátam mögött) kitalálom, mi leszek, ha nagy leszek. Mert anyuka AZ vagyok, és ha nagy leszek, nagyANYA is leszek, de úgy ezen felül jó lenne ártani valamit ennek a világnak a hátralevő pár évben.

Az a nagy ötlet, hogy szakács leszek. Vagy kertész. Vagy nem tudom... Mindenesetre jó nagy barom voltam, hogy anno nem agrárra mentem. Ez már mindegy, idén kitalálom...

Az új év lendülete hozta magával a házi készítésű mogyorókrémet. Nem bonyolult, és a házi majonézhez hasonlóan az a szépsége, hogy nincs két egyforma. Legalábbis az én konyhámban nincs :).

A mogyoróról annyi szösszenet, hogy tökre-de-véletlenül, és tévesen, a Mikulásos mogyorótömegtől elnyomott aggyal, első körben a földimogyoróra asszociáltam, amikor az Életszépítős linkre rábukkantam. Így a fotóimon földimogyorókrém látható.

Később, amikor fogyóban volt (= 4 nap múlva) kipróbáltam erdei mogyoróval is - és, valamit elronthattam, de nem lett jobb. Sőt. Jó sem annyira, kicsit mák-utóíz beütésű, de lehet, hogy a mogyoróval volt valami gixer.

Ezt már nem tudjuk meg, mivel a család a földimogyorókrémre voksolt, vele a palacsinta is jobb volt, mint erdei rokonával.


Hozzávalók:

- 100 g tisztított mogyoró
- 70 g vaj
- 100 g Katica étbevonó
- 190 g sűrített tej (házi recept: itt)

Elkészítés:

1. a mogyorót ledaráljuk. Ez a történet legmacerásabb része. Mert a földimogyoró kemény, pattog, és nekem csak kézi tekerős sajtreszelőm van, ami dió- és mogyoró darálására használhatok. Nyilvánvalóan, minél homogénebbre sikerül darálni (mákdaráló, esetleg), annál krémesebb lesz a termékünk.

2. a vajat és a csokoládét gőz fölött megolvasztjuk. A Katicát azért szeretem, mert jól viselkedik hő hatására, ellentétben sok, nagy kakaótartalmú étcsokoládéval.

3. levesszük a gőzről az edényt, és még forrón elkeverjük a sűrített tejjel és a mogyoróval.



Hűvös helyen eláll, amíg el  nem fogy :).



Szobahőmérsékleten tárolva szépen kenhető piskótatekercsbe, kenyérre, palacsintára.

Sűrített tej

Egyszerű, mint a pofon, nem sok haszna van, de a mogyorókrémhez kell :)

Hozzávalók:

- 50 ml forró víz
- 30 g vaj (sok-sok zsírtartalmú)
- 30 g vaniliás cukor
- 80 g tejpor (nem cukrozott, pl. completa)

Elkészítés:

1. a cukrot és a vizet forraljuk össze

2. még forrón dobjuk bele a vajat, és adagoljuk hozzá a tejport. Keverjük simára, és kész.

Az egyetlen fontos dolog, hogy ha kristályos cukorral dolgozunk, hogy teljes cukorolvadásig dolgozzunk, különben ropogni fog a fogunk alatt a mogyorókrém.